|
Már nem segít az utazás sem.
Mindenütt Te jössz velem szembe.
Jajonghatok körül a Földön:
- mindenütt Te fúródsz szívembe.
Belém ivódtál – édes sírás!
Eső ivódik így a földbe.
Ha mag fogan bennem: - te táplálsz.
S ha gondolat: - Te vagy a zöldje.
Ahogy sors íródik tenyérre,
- arcomra Te úgy rajzolódtál:
járok fényeddel világítva
a Föld körül – ahogy a Hold jár.
Nem szerelem ez már, - könyörgés:
- engedd, hogy magam visszaadjam,
hisz mindazt, mi lehettem volna,
- bár elrontottam – Tőled kaptam.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» A távolról kínzó
Most vagyok veled szemben
Először, miólta...
» Ha...
Hogyha tudnád, látnád, mit szenvedek érted,...
» Addio!
Köszönöm, hogy hamis voltál,
Mert láncamrul...
» Mire megjössz
Egyedül vagyok, mire megjössz,
az egyetlen élő...
» Vallomás
Vagyok, mert szeretlek. Hallod? Szeretlek!
S...
» Mélységben
Oly mélyen bent vagy a szivemben,
Mint mély...
» Aranyos ajkaid
Aranyos ajkaid énbennem nem kacagnak,
csillagzó...
» Szerenád
A kormos égből lágy fehérség
szitálja le ezüst...
» Bölcs Marun meséje
"Volt egyszer." Bölcs Marunról
Szól ez együgyü...
|
