|
Vagyok, mert szeretlek. Hallod? Szeretlek!
S csak akkor szűnik ez a szerelem,
ha meghalok s hideg gödörbe tesznek.
S vajon akkor meg fog-e szűnni? Nem!
Ha szétszakad az agy s a szív s az ágyék
s az izomrostok mind szétomlanak,
rejtezve bennük meglapul a vágy még,
mely átömlött rajtuk mint tűzpatak.
Por és hamu leszek. Az idő malma
már csontjaimat is megőröli.
De él a föld folyója, rétje, halma
s égnek tovább az égbolt fényei.
Ők látták szemed tiszta fényét, látták:
hogy csókoltalak, hogy öleltelek!
A folyó meglassította folyását,
s ránk hajoltak a fák s a fellegek.
Ha már emberek szívében sem élek:
a fák, folyók, rétek és csillagok
még századokig egymásnak beszélnek
szerelemről, mely érted lobogott.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Tested kenyerén
Hogy tested fehér kenyerét
megosztottad...
» Bűvös, szép őszi ég vagy
Bűvös, szép őszi ég vagy, tündöklés, rózsaszirom....
» Egy szőke leánynak
Lányka téged úgy kisérjen
A szerencse...
» Primavéra
Csak halkan járj, halkan.
A fűszálakra...
» Virágok beszélgetése
Külön indákon tekeregve bús virág voltam, bús...
» A szerelmes
Hah kié vagy most, ki csak értem égél,
Életem,...
» Kincspalotám
Van egy kis kéz: kopott a selyme,
És mégis,...
» Hogy hogyan szeretlek?
Hogy hogyan szeretlek? Hadd soroljam el.
Ameddig...
» Ezer alakban rejtőzhetsz
Ezer alakba rejtőzhetsz előttem,
Csupa-Kedvesség...
» Elza szeme
Szemed oly mély midőn szomjazva ráhajoltam
Tükré...
» Rómeó és Júlia
Pacsirta szólt már künn a lomb alatt
És Rómeó...
|
