Budapesten jár most a kedvesem,
biztosan átmegy a parkokon,
ahol az egyik padon ülve
a zsebemben kutattam egy fél kiló kenyérre,
a parkokon, ahol lányokkal is jártam,
és kezem meg szám végigsimított arcukon.
Szép a múlt,
de szebbek mostani napjaim
és még szebb a kedvesem!
Várom is már vissza erősen
és a karomban érzem,
amint a parton rámsimul az este.
Mint az esti szellő,
olyan lágy az ajka,
és mint a kristály,
fehér és kemény a teste.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Hol vagy? A napok telnek, telnek.
Homályos, ködös...
» Talán A kert tavaszló
S örömre int;
Mégsem...
» Várjon Nem, nem. Rúzsos lesz. Auu, ne bántson.
Engedje...
» Új-esztendői ajándékocska Minthogy az új esztendőnek víg hajnala...
» Halászleány Kiment a lányka kis tavára,
A szőke fürtü...
» Méh-történet Kimondtam a szót, mire készültem régen,
Terveket...
» Várás Hogy várlak! hogy esengek!
Szívem miként...
|