|
Igen, szeretsz. Kedves vagy, drága szentem.
De vannak olykor oly
napok, mikor kifáraszt, izgat engem,
hogy így kislánykodol.
Mindig kacagsz, viccelsz, hát ne bolondozz,
és végre légy komoly!
Nem jól vagyok ma este. Semmi fontos!
Csak ideges. Hisz láthatod. Unalmas.
És sírni tudnék mindenért. Na hallgass!
Folyton csevegsz-fecsegsz, izegsz-mozogsz, le-fel,
kedves madárszavad fáj és úgy ingerel.
Te tán oly rózsa vagy, melyen nincsen tövis?
De hogyha nem bírom: aztán törődöm is...
Minek meredsz így rám? Hát nem oly nagy dolog.
Dehogy haragszom rád! Dehogy! Azt gondolod?
Látod: beszélgetek, nyugodtan, hidegen.
Mégis, mi a bajom? Mi? Hát az idegem.
Aztán meg az idő. Az a baj itt.
A bosszuság, a fáradtság, a lárma...
De az istenre kérlek, legalább ma
ne rakd ki nékem a kalapjaid!
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Szerelmes bánkódás
Itt, hol e bujdosó csermely
A bús bükben...
» Harum dierum carmina
Kis cigaretta fátyla,
fátylas selyemködü...
» (ismeretlen)
Gondolatom körötted kering minden nap,
vajon...
» Jegenye lelkem
A sors megrázta lelkemet,
Mint a vihar a...
» A féltékeny
Setét hajadnak árnyában nyugodtam,
S nyugalmam...
» Levél
Szállást adtál, egy éjszakára
megosztva párnád....
» Lélekszirteken
A lelkem életért zugó tavában
Rimek lapulnak,...
» Bukdácsolva …
Bukdácsolva is
hálás vagyok,
hogy felé
lejt...
» Te türelem, te jóság..
Te türelem, te jóság!
Te kedves, drága,...
» Tavaszi szeretők verse
Látod!
boldog csókjaink öröme
harsog a fák...
|
