|
Nem nevezném egyébnek a szerelmet,
Ha e helyett akarnátok egyebet,
Mint az élet rózsájának, mely azért
Virit, hogy szivünkből szíjjon piros vért.
Szerelem, te nékem is virítasz már,
Bokros gyökered szivemben lopni jár,
Piros vérem, piros éltem ellopod,
Szivemet a fájdalomhoz láncolod.
Erre-arra pillantok, mind hiába,
Nehéz lánccal van szivem lecsatolva,
Nem türöm, neki szegezem magamat,
Vagy a szivem, vagy ez a lánc elszakad!
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Kínai szerelem
Ó, asszonyom, nem önt szeretem én,
de még a...
» Rómeó és Júlia
Pacsirta szólt már künn a lomb alatt
És Rómeó...
» A boldogság
A boldogság akkor jön, ha nem várjuk.
Fehér...
» Bor és szerelem
A bor és az édes szerelem
Két nagy földi...
» Szeretet
Mennyi ember van,
akit szeretek.
Mennyi nő és...
» Bolygó tüzek
Nemes nők, igaz nők, szelidek környeznek,
Mondjá...
|
