Barna lánynak bús a szíve,
Könnyektől ázik két szeme.
Fájdalmában hova legyen,
Virágos kertjébe megyen.
Éppen akkor harmatozott,
Mikor Sarlott sétálgatott.
A virágok virágoztak,
Gyöngyharmattól szép színt kaptak.
Mikor rózsához sétállott,
Ott egy szelíd hangot hallott;
Szól a rózsa: "Törj le engem,
Hadd viruljak hómelleden"
De a leány némán nyögdell,
Neki piros rózsa nem kell.
A szemérmes kék viola:
"Szakassz le engem" - így szóla.
De a leány reá tekint,
Nem szól, csak bús könnyeket hint.
Szól a szegfű: "Én szép vagyok;
Kedvesen is illatozok.
Kötözgess engem füzérre,
Szeretődnek örömére".
Megáll Sarlott s imígy szóla:
A szegfű is hogy bosszintja;
Azért szegfűt én nem szedek,
Mert szeretőt nem ismerek!...
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Búcsú A sárga lomb megreszket,
levél hull, jön a dér....
» Ámelihez Veled való múlatásom
Táplálta életemet,
Tőled...
» Süllyedni kell Milyen szép volt fehér kezed,
milyen...
» Utóhang 1
Az én tragédiám rövid volt,
szenvedtem,...
» Azokon a szép kék hegyeken túl zokon a szép kék hegyeken túl
Fogsz te élni,...
» Nem is lenne... Nem is lenne azután szó
Galamb búgásáról,
Rózsa...
» Szívpalota titka Minden szívnek van egy csodakertje,
a kert...
» (ismeretlen) A szívemben fájdalom, a lelkemben üresség,
Úgy...
» Kis felhő szürkéllett az ég-magasban Kis felhő szürkéllett az ég-magasban.
Mint...
» Új-esztendői ajándékocska Minthogy az új esztendőnek víg hajnala...
» Kialvó csillagok alatt Kialvóban sugaratok,
sorsom szemei, csillagok!
...
» Hűség aranyos kora Most már megjött az áhitatnak
S hűségnek...
|