|
Őszülő erdők rettegése,
Gyásza van a szivemben, Mylitta,
És szépsége és elszántsága,
Legdúsabb szineit most virítja
A Szerelem, az igazi,
Oly szomszédos a komor Halállal.
Nyarat lelkem már nem is fájlal,
Száz szinű, pazar, szomoru kedve
Szórja sugarát kifogytáig
Őszt-borongató, szőke fejedre,
A te macskás, ifjú fejed
Lelkemből vert új koronájára.
Az Ősz nap-órája megállva
Figyeli szánk gyáva közeledtét,
Néha a köd hó-szagot érzet,
Agyaink színes avarra vetvék
S őszi erdőkből kidalol
Szerelmünk gyász-hitü rettegése.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Sakk-matt
Kis kertilócán, vadszőlős ereszbe'
Kései...
» Miért szépségedben magadat elbíztad?
Az Idilium-ból
Miért szépségedben magadat...
» Kezem a kezedben
Hallod? Ez az a szél
mely kitépi a fák...
» Déli árnyak
Szeretem nappal a lámpavilágot,
a sárgaszin,...
» Vallomás
Ne sírj. Megduzzadt ajkaid
ne ráncold....
» Érzelem
Kék éjeken megyek majd, vad-csapásokon,
szálkás...
» A szerelmes szemek
Ah, ne vesd rám két villám szemedet
Oly hasgató...
» Uj énekek éneke...
Az uj tavasz örömei
Üljetek örömünnepet,
A...
» Tűnődés
Kíváncsi játék és szeszély
a szerelem...
|
