|
Ó mennyi szerencse
és mennyi talány!
A régi Velence
s az ifjú leány.
Már este van itt benn
sötétül a ház
s kigyúl ereidben
az éjjeli láz.
Hív csendes ölébe
az ágy meg az éj
jer vár gyönyörébe
a vágy meg a kéj.
Ott künn a csatorna
csupa láng, csupa dal:
boldog az, Madonna,
aki fiatal.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Epedő szerelem
Mind csak mese, mind csak mese,
Amit költőink...
» Első szerelemérzés
Ifjúságom reggelében
Szívem bút nem...
» Mese egy leányról
Fényes bálon, farsang volt épen,
Csodáltam meg...
» A szerelem és koponya
Az Emberiség koponyáján
ül a szerelem
s e...
» Bölcs Marun meséje
"Volt egyszer." Bölcs Marunról
Szól ez együgyü...
» Lelkem kiszikkadt mezején
Lelkem kiszikkadt mezején
pár szál virágot...
» Te türelem, te jóság..
Te türelem, te jóság!
Te kedves, drága,...
» Vágyakozás a jelenre
Egy bizonyos pillanatban azt gondolta a...
» Te vagy
te vagy a tüdőm
a levegőm
nélküled
...
|
