Az álmaimból és reményeimből
szines, süppedő szőnyeget fonok.
És éjjel-nappal fonok egyre-egyre,
a munka édes, sürgető, konok.
Beléfonom a jelen bús magányát
ciprus-színével is kegyetlenül.
Amely fölött az őszi alkonyatban
lágy tétován fehér galamb repül.
Ha elkészül a ritkamívű szőnyeg,
nagyboldogan terítem majd eléd:
menj végig rajta s érezd meg a lelkem
különös, vágyó, rezgő ütemét…
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Eladó a hajó Eladó a hajó,
Szakadt kötelekkel, tört...
» Virág és pillangó Szállj le, szállj le, szép arany pillangó,
Kebel...
» Mondd, Kedvesem, milyen a tenger? Mondd, Kedvesem, milyen
milyen a tenger?
E...
» Egy szó Ha a megsértett szenvedély
Szivemben föl nem...
» Megnyugvás Maradj velem te csöndes szürkeség,
Te...
» Sóhajtás és vallástétel Láttál-e oly jeget, melyben meleg legyen?
S...
» Szép lány panasza Szememben forró tenger vize szédít,
és annyi...
|