Meleget munkáltam benned,
zugot,
hol megbúhatok.
Idegen piktorok rakta
színekben pompázol most
s én fázom.
Három álló hónapja
kuporgok egy nővel
a feledés nyalka termeiben,
hogy lásd:
BÍROM ÉN MÁSSAL IS,
de kiüt rajtad,
mint salétrom a múlt
általam húzott falaidon.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Szeretem Szeretem az égnek csillagtáborát.
Szeretem a...
» Hideg asszony Ha százszor szép is, nincs igézet
A hideg...
» Este a Dunaparton Fényben fürdik a Dunakorzó,
Budapest mulat,...
» Májusi rózsa Lásd májusban, amint ágán virít a rózsa:
pompája...
» Első szerelem Egész szerelmem annyi volt csak:
Hogy láttalak,...
» Kosár Telve kékes ibolya,
Rózsa, szekfű, rozmarin
Ill...
|