Tudd meg, én Neked fájni akarok,
emlék akarok lenni, mely sajog,
mert nem lehettem eleven valóság.
Tudd meg, nem láthatsz égő piros rózsát,
hogy ne én jussak róla az eszedbe,
akit engedtél elmenni csókolatlan.
Mert minden fájni fog, amit nem adtam,
és minden szó, mely kimondatlan maradt.
Nem láthatsz tengert s arany sugarat,
mely nem a szemem lesz s a mosolygásom
s hiába húnyod be szemed, hogy ne lásson,
mert a szívedbe égettem be magam.
Minden hajnal, minden nap alkonyatja,
a rét, ahogy a harmatcseppet fogadja,
a könny, a vágy, a csók, a dal, az álom,
minden asszonykéz, minden férfivállon,
s az asszonyod, ha karodba veszed:
mert sohse voltam eleven valóság,
mindenütt, mindig, minden én leszek.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Szerelmes fogadás Mért epeszted bánatokkal
Lelkedet?
Ah, ne...
» Amit szívedbe rejtesz Amit szívedbe rejtesz,
szemednek tárd ki azt;...
» Átváltozás Rossz voltam, s te azt mondtad, jó vagyok.
Csúf,...
» Akarsz-e Indiákba jönni Marym? Akarsz-e Indiákba jönni, Marym,
s elhagyni...
» Elbocsátó, szép üzenet Törjön százegyszer százszor-tört varázs:
Hát...
» Átok Annya a szép szerelemnek!
O enyhítsd hevét...
» Ne kérdezd Ne kérdezd tőlem naponta:
szeretlek-e?
Megmárto...
» Csábitás Fehér az arcod, mint a hó,
A lelked színe...
» A kit szerettünk A kit szerettünk, nem feledjük,
Bármit...
» Örökre Ne mondd ki ezt a szót: örökre.
Ne búsítsd...
» Úgy tudlak Téged Nem rejtőzhetsz el már előlem,
nem menekülhetsz....
» (ismeretlen) Egy percig szeress, míg elmondom: imádlak,
Egy...
|