|
Későn jött az az asszony,
Aki néz, akit áldok
És ez a Puszta megöl,
Hol hasztalan kiáltok.
Óh, ez a nagy sivatag,
Óh, ez a magyar Puszta,
Szárnyaimat már hányszor
Sározta, verte, húzta.
Ténfergek s már az sincsen,
Ami könnyre fakasszon:
Korán jöttem én ide
S későn jött az az asszony.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Szerelem
A hold a tárnák fenekére is lezöldül
És...
» Így volna szép
Gyakorta érzek
Olyan különös
Kimondhatatlan
Va...
» Szerelemhez
Kertje csendes alkonyában,
Míg csapongva zúg a...
» A nagy harangjáték
Életet keresek
S köröttem a szívek: csupa...
» Asztmás vasárnap
A környéken harmonika,
koronként könnyel...
» A szerető ohajtása
Mint a gyenge virág haldokló fára fonódik,
S...
» Álmatlan éjjen
Benn a szivben valaki kalapál;
Vékony vésővel...
|
