|
Szenvedtem érted,
Szép kedvesem,
Sokat szenvedtem
Oly szívesen,
Hisz pályabérért,
Minő te vagy,
Nincsen fáradság
Eléggé nagy.
De szív! ki érti
Meg titkodat?
Ki nyugton tűrtél
Villámokat,
Most már midőn int
A békepart,
Lankadni készted
A vágyó kart.
S ki nem hajoltál
Meg bú miatt,
Üdvtől roskadsz le
Egy csók alatt.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Legszebb...
Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
vmarianna
...
» A kék tűzeső
A kék tűzeső hamu lett.
Lemondtam a kóborlásról....
» Válaszul
Jól mondtad óh, ha tiszta reggelen
Végigtekintün...
» Tavasz
Tavasz a drágám, és én szeretem.
Ő az eső, a...
» Réten voltam
Réten voltam
Rózsám mellett,
Gyüjtögettünk
A...
» Leányka, szíved is
Leányka, szíved is elnémul köreinkben.
Komoly...
» A lányka szobor előtt
Lányka! ne hódolj a csáboknak az ifju...
» Fenn és lenn
Óh, izgalmak rokonsága! Vakít
a roppant hő,...
» Rozílishoz
Mit? Rozílis! illy korodban
arra kérhetsz...
|
