|
Miképen boltíves,
pókhálós vén terem
zugában álmodó
középkori barát,
ki lemosdotta rég
a földi vágy sarát
s már félig fent lebeg
a tiszta étheren, -
ül roppant asztalánál,
mely könyvekkel teli
s a nagybetük közébe
kis képecskéket ékel,
Madonnát fest örökké
arannyal s égi kékkel,
mígnem szelid mosollyal
lelkét kileheli:
úgy szeretnélek én is
lámpásom esteli,
halavány fénye mellett
megörökítni, drága
arany és kék szavakkal
csak Téged festeni,
míg ujjam el nem szárad,
mint romló fának ága
s le nem lankad fejem
a béke isteni
ölébe, én Szerelmem,
világ legszebb Virága.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Bukdácsolva …
Bukdácsolva is
hálás vagyok,
hogy felé
lejt...
» Szerelmes vers
Válts útat: arra jöjj, amerre én!
Bozótos...
» Szép szerelmem
Szép szerelmem, minden ábra,
forma, szín az ég...
» Utolsó szerelem
Ó, ha eljön öregkorunk,
Szerelmünk mélyebb s...
» Akarlak, szeretlek
Akarlak, szeretlek, kellesz nekem,
dacos, síró...
» A fészekről
Te vagy a fészek,
Puha vagy, édes és meleg,
S...
» 33
És most pedig hazamegyünk, szerelmem,
a házba,...
» Melletted
Rosszat nem mondhatsz rám, amit
meg ne...
» A magam törvénye szerint
Jaj hol is kezdjem, hogy el tudjam mondani...
» Szivedet Isten segitse
Szivedet Isten belátáshoz
Százszor segítse:
Egy...
» Egy büszke várkisasszony lovas képéhez
Sólymod vagyok, a kezeden ülök,
Egy pillantásod,...
» Száz hűségű hűség
Alakos játék, százszor-zárt titok
Hős, futó...
» Csend
Színeimet pazaroltam,
s most hűséggel...
» Kinek már álma sincs
Rólad, terólad. Míg erőm tart,
s a lopott...
|
