|
Az vagy nekem, mi testnek a kenyér
s tavaszi zápor fűszere a földnek;
lelkem miattad örök harcban él,
mint a fösvény, kit pénze gondja öl meg;
csupa fény és boldogság büszke elmém,
majd fél: az idő ellop, eltemet;
csak az enyém légy, néha azt szeretném,
majd, hogy a világ lássa kincsemet;
arcod varázsa csordultig betölt,
s egy pillantásodért is sorvadok;
nincs más, nem is akarok más gyönyört,
csak amit tőled kaptam s még kapok.
Koldus-szegény királyi gazdagon,
részeg vagyok és mindig szomjazom.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Ha tudnám
Ha tudnám, hogy csak egy évet tölthetek,
Szelídl...
» Uj énekek éneke...
Az uj tavasz örömei
Üljetek örömünnepet,
A...
» Zenit
Az utunk felfelé ivel;
Minden csók, minden...
» A szépségének aszkétája
A szépségének aszkétája lettem.
Szépség-bolond...
» Leánykérés
Fehérzimankós téli éjszaka
Éjféli miséről...
» Vasuti történet
Csöpp állomás, kis kert előtte,
A kertben...
» A te tisztitó csókod
Nincs rajtam árnya bűnnek.
Nem érzek máma...
|
