Fehérzimankós téli éjszaka
Éjféli miséről mentünk haza,
S járt legelül, csuda hallgatagon,
A jegyző úrral Mária hugom.
A férfi szólt az erdő szélinél:
- Hallotta-é, kisasszony, mit beszél
Kettőnkről együtt a falu? - Tudom!
Sietve mondta Mária hugom.
A rozsvetés dűlőjin szólt megint:
- A szóbeszéd igaz lehetne mind,
Ha jönne vélem, - mindig egy úton...
- Igen! - felelte Mária hugom.
Mégegyszer szólt a szérüskert megett:
- Édes kis madaram! Fáradt lehet!
Adja a karját! - S ment hallgatagon,
Hozzásimulva Mária hugom.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Keserű kín Keserű kín és gyötrelem
Volt énnekem a...
» Szerelem Míg egy ábrándos, kékszemü leánykát
Látok...
» Emberi közelségből A hangszórókat kezdik leszerelni
a költők;...
» Dal Ha virág lehetnék,
Nefelejccsé válnék:
Zöld...
» Az elhagyott Csalfa volt hő esküvésed,
Változékony lenge...
» Anakreon XL. óda A rózsák közt Cupido
Egy elrejtett méhecskét
Ne...
» Dal Szép szűz! mikor szivem deli
Pompájú képed'...
» Tudom, hogy vagy Tudom, hogy vagy: és megállok az éjben.
Állok...
» Álmot adsz... Fáradt lettem. A gondok elgyötörtek.
Álmos is...
|