|
Elmúlt a nyár, elmúlt az ősz…
És messze még a kikelet.
Oh, de én most nem rettegem
Úgy, mint egykor, a zord telet.
Nem rettegem, hogy jő a tél
S unalmával a hosszu est,
Midőn kint fúj, bömböl a szél,
S ablakomra virágot fest.
Nem félek, hogy nem lesz virág,
Nem lesz madár, csillag, sugár,
Hogy a télnek hideg szele
Meleg, de szűk szobámba zár.
Lesz virágom: édes ajkad,
Mosolygásod lesz a sugár,
Szíved meleg dobogása
A bokorba a kis madár.
Édes csókod lesz a csillag,
Mely az égről gyorsan lefut,
S véletlenül, úgy futtába
Éppen az én ajkamra jut.
Ah – mondod -, de egy hiányzik
Ragyogó nap az égbolton.
Az is meglesz: ragyogni fog
Boldogságtól az én arcom!
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Szerelem
Acélkék rozsban háltam,
karod volt párna fejem...
» Egy ismeretlen széphez
Sugár de teljes
A termeted,
Kis pille...
» Mesélgetek az erdőmnek
Te még nem vártál. Korán jöttem.
Nincs még...
» Mit akartok?
Mondjátok, a szívemmel mit akartok?
Ezer...
» Tudom, hogy vagy
Tudom, hogy vagy: és megállok az éjben.
Állok...
» Könnye csillog...
Könnye csillog, arca nedves,
És borongva...
» Az idő eljár
Búcsút vett húsz esztendő,
Sok multtá lett...
» Don Juan
Kisértő árny, valóban árnyék,
Mit bűnöm...
» Boros keserűség
Öblös mellel szeptemberbe
Vad dalokra...
» Virágnyelv
Virágnyelv ez is: ehelyett "Imádlak!"
azt...
» Harum dierum carmina
Kis cigaretta fátyla,
fátylas selyemködü...
» Szerelem
Míg egy ábrándos, kékszemü leánykát
Látok...
» Kérdezd: szeretlek-e?
Kérdezd: szeretlek-e? s megmondom én,...
» Legszebb versem
Az első versem rossz és hosszú volt,
s tőlem...
|
