Kutyánk vinnyog a kertben és boldog
nyelvvel viharzik elő. Hazajött
a kedves. Szemében hajnali csókunk
örömével s kora csillagokkal az ajka
között. Kislányt tanitott és
magával hozta fehér nevetését.
Hogy jött, jánosbogár riadt fénnyel
a sövény feketéjén, de már
elfullad lassan a kert s házunk
alól elúszik a csöndben. Madarak
mozdulnak álmukban a fán és gyöngén
sipognak felőle a holdra. Már én is
régóta csak róla énekelek.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Tizenkét vallomás, utószóval Egy éve hogy nem írtam verset néked,
s a kék...
» Együgyű szerelmes évődés Ha szeretnél, kócos volnál,
talán bizony meg is...
» A szerelmek tolonganak A szerelmek tolonganak
A színevesztett...
» Este a Dunaparton Fényben fürdik a Dunakorzó,
Budapest mulat,...
» Dalomhoz Tarka lepkeként dalom
Hogyha útra kél,
Szégyenl...
» Szökés Most szököm hozzád, mikor a vágyak
Verik a...
|