|
A férfi: Rád gondolok, míg ablakomra koccan
a gyémánt csőrű kismadár,
míg zörgőcsontú villamosban
együtt utaznak nagyszülőink,
kezükben apró főkötő, ing,
melyet újságpapírba csomagoltak
és feledik hogy régen holtak
s néznek felénk;
„Bár értenénk
hogy mért ragyog homályos ókulánk
üvegén át ily óriási láng!”
Ó te mindennap felgyújtod s kioltod
a szívemet, e súlyos kriptaboltot!
A nő: Vágyad nehéz. De súlytalan-szelíden
a sötétfelhőzve is sajog
kettőnkben a kis harmadik, ki nincsen.
Kérlelve átfonsz, hogy csontom ropog,
követelőző véredben lobog
a tejszagú és gyérhajú fejecske,
az irány nélkül nyúlkáló kezecske,
kit lakás nélkül nem fogadhatok.
Fölénk tengernyomású éj terül,
és ő, ki lágyabb mint a szilva hamva,
forrón, keményen testemnek feszül:
az orvos-pengét, a halált akarja?
Nyögdelsz. Kezem kúszik csapzott hajadba.
Ne nézz rám, oly szerencsétlen vagyok
kívánságod sivatagára hagyva.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» A fantázia
Boríts el édes álmaiddal,
Szép hölgy, arany...
» Falusi randevú
Van itt valaki? Ki kopog? -
Én vagyok, mondta...
» Azóta
Feldúltuk egymás életét:
a zárt-ablakú...
» Pirul a naptól már az őszi bogyó
Szőke, pogány lány a szeretőm, engem
hisz...
» A tavaszi sziv
Kalimpál és kalimpál és
Kalimpál kicsit...
» Hajnali szerenád
Virrad. Szürkűl a város renyhe piszka,
De túl,...
» Elvesztett szerelem
Bánattól élesült szeme,
egy rezzenést felfog...
» Április
Már semmi kétség: közeleg,
Sőt itt is van a...
» Népdal
Ezer csillag ragyog, fénylik odafenn.
Csak az...
» Akkor sincsen vége
Te vagy ma mámnak legjobb kedve
És olyan gazdag...
» A szépségének aszkétája
A szépségének aszkétája lettem.
Szépség-bolond...
» Megcsókolom csók-kisasszonyt
Megcsókolom Csók-kisasszonyt,
Ki biztosan finom...
» Haldokolni karjaidban
Szerettem haldokolni karjaidban
Szerettem a két...
» Zaj, estefelé
Már a Maros füzes partjai
közt jön el hozzám...
» Azt mondod...
Azt mondod: egy őrangyalt ád az Isten
Minden...
» Eltagadom
Eltagadom, hogyha kérdik:
"Elmult minden, nem...
|
