|
Éjjel meglátogatott.
Azt mondta: szeret engem. Sok-sok nap óta
figyel engem. Szeretne több nevetést látni az arcomon.
Megsimogattam nagy hűvös haját:
az szikrázott, mint karácsonykor a csillagszóró.
Meg akartam csókolni.
Huncutkásan megfenyegetett.
Aztán megígérte, hogy gyakran eljön.
Végtelenné tágult szobámon a puszták illata remegett át,
s mi labdázni kezdtünk nagy, zöld csillagokkal.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Úrnőm szeme
Úrnőm szeme nem nap, sehogyse; rőt
ajkánál a...
» A legszebb volt az éjszaka
Legszebb volt az éjszaka,
a szótalan, a...
» Az elárult szerelem
Az éjjel csókolóztunk,
nem látott senki...
» Kedves, nézd!...
Kedves, nézd! A sáppadó lomb
Sorra mind...
» Szép kedvesem
Szép kedvesem alszol-e már?
Im elkongott az...
» Milyen furcsa álmam...
Milyen furcsa álmam volt az éjjel!
Lyányka, te...
» Menyasszonyomnak
Édes galambom, jut-e még eszedbe
Az a mosolygós...
|
