Édes galambom, jut-e még eszedbe
Az a mosolygós nyári alkonyat,
Amikor szép fejed szivemre hajtva,
Elárulád te titkos álmodat?
Öt éve már s im én eljöttem érted
A régi szóval lázas ajkamon,
Te álmodod-e még a régi álmot,
Eljössz-e hozzám, édes angyalom?
Koldús vagyok, a költöző rigónál
Egy árva fillérrel se gazdagabb,
Puha pompa és cifra szolganépség
Nem vár az ócska nádfödél alatt.
Csak két galamb búg rád a tiszta dúcból,
Pintyőke szól a jázminágakon
S csak én fogadlak egy könnyel szememben,
Eljössz-e hozzám, édes angyalom?
Szépségednek se lesz sok bámulója,
Betakar holmi névtelen zugoly,
Hová nem hallik a világ morajja,
Síró kacaj és kacagó sikoly.
Ifjúságod nekem virítva hervad,
Mint vadszegfű sívó domboldalon,
Nem lesz, ki érted írigyeljen engem -
Eljössz-e hozzám, édes angyalom?
De nékem szentebb lészel, mint a szentek
És drágább lelkem üdvösséginél
S köréd szerelmem olyan glóriát fon,
Mint semmi gyémánt, semmi égi fény.
Virágait szépséged erdejének
Szivembül csendült dalba foglalom
S bár engem elfelednek, mindig élsz te -
Eljössz-e hozzám, édes angyalom?
S hűséges szívednek jutalmaképpen
Mást néhány dalnál nem is adhatok,
Hiszen tudod, hogy napszámos szülémtől
Örökül én csak jókedvet kapok.
S amig majd engem tüske, kő kivérez,
Te sem pihensz ám bársonypamlagon -
Eljegyzett társa küszködéseimnek,
Eljössz-e hozzám, édes angyalom?
De hogyha a nap szárnyait behúzva,
Kék tengerek vizében elpihen,
Ujult erővel én ölembe veszlek
S megnyúgoszunk a tüzhely enyhiben.
Szedve a boldogság virágait, míg
Álomba ringat lágyan két karom
S virrasztalak, mint fösvény drága kincsét -
Eljössz-e hozzám, édes angyalom?
S ha alkonyúló napja életünknek
A sírhalomnak szélein pihen,
Megifjulunk a csöndes, tiszta multnak
Ránk visszahulló fényin, enyhiben.
És együtt hagyjuk itt e szürke földet,
És együtt föd be jeltelen halom.
Madárdalos, selyemfűs, vadvirágos -
Eljössz-e hozzám, édes angyalom?
Édes galambom, jut-e még eszedbe
Az a mosolygós nyári alkonyat,
Amikor szép fejed szivemre hajtva,
Elárulád te titkos álmodat?
Öt éve már. S im én eljöttem érted
A régi szóval lázas ajkamon:
Te álmodod-e még a régi álmot,
Eljössz-e hozzám, édes angyalom?
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Ódondad kérelem még valamikor ma mondd el nekem
szerelmed...
» Vén faun üzenete Bús maskarája a világnak,
Apolló, a faun-mezű:
...
» Haj, száj, szem Haj, haj, haj,
Beh szép selyemhaj
Ez a...
» Add a kezed Add a kezed, így szépen, csöndesen,
Nyugodtan...
» Bájoló Rebbenő szemmel
ülök a fényben,
rózsafa...
» Szegény vagyok... Szegény vagyok hozzád,
Szerethetnél mégis,
Én...
» A pillanatok nyoszolyáján Te másé, én meg senkié,
Egy kedvre ketten nem...
» Csak engem szeret Lombos ág ne hajlongj, hagyj fel a bókkal,
Kedve...
» A kihez égő gondolat... A kihez égő gondolat
Kapcsolja lelkemet,
Te...
» Énekek éneke Az asszony teste költemény,
mit különös...
» Milói Venus A legszebb asszony - bús márványban élve,
A...
» Klári Meg-látván a' kis Klári
Aszszony-Anynyát...
» Szép ifju hölgy Szép ifju hölgy, kit nemessége áthat,
egy...
» Mintha.. a tested lennék úgy érezz
mintha egy válasz...
» Régi szerelmes levele Én úgy szeretlek.
A cigarettához
és a...
» Léda a kertben Bús kertben látlak: piros hinta-ágy
Himbálva...
» Oh ne mondja nekem... Oh ne mondja nekem senki többé,
Hogy ma nem...
» Májusi szerelem Rózsaszínben a barackfa.
Mint egy szép...
|