|
A mélységes mély tengerek
Örvénye úgy el nem ragad,
Mint, ha szemedbe mélyedek,
Egy szédületes gondolat.
Mért üdvözíthetnél te mást,
Akárkit, csak nem engemet?!
Keresem a vigasztalást,
S ha meglelem, kétségbe ejt.
Vágyamnak, melyet érezek,
Nagysága ép a kárhozat.
Éleszti kis szél a tüzet,
De már a nagy eloltja azt.
Bár szűm sovárgja untalan,
De mert istennek lát szemem,
Hogy mondja neked ajakam:
Jövel, égj, kárhozz el velem?!
Ha bírhatnám szerelmedet!
Tudod-e már, mi volna az?
Hogy ez az egy mért nem lehet?
Mert képzelem és szent igaz,
Hogy akkor ott megáll a nap,
S - lélekzet nélkül - a világ;
Az idő még egyet sohajt,
Végsőt: "Eddig volt, nincs tovább!"
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Az elhagyott nő
Tévedsz, ha azt hiszed: elnyelt a távol,
és...
» Én édes szerelmem
Én édes szerelmem, egyetlen egy lelkem, mi...
» Ha eltaszítasz..
Ha eltaszítasz: összetört szivemmel
Bejárom...
» Most a szív
Most a szív nyugodni vágyik,
szenvedélye...
» Itt és most
A gyepet nézem, talán a gyepet.
Mozdul a fű....
» Egy költőhez
Tekinték, költő, búlepett hajadra,
És...
» Utánad kószálok
Utánad kószálok,
amikor egy nőt követek egész...
» A fű a folyó te meg én
A fű, a folyó, te meg én,
szemed a reggel...
» Pillanatok
Mióta tegnap megcsókoltalak
s te sóváran (de...
» Sétál a lyány
Sétál a lyány, kinn a kertben sétál,
Mint a...
» (ismeretlen)
Ébredni veled, érezni téged,
oly csodálatos e...
» Esthajnal
Bájló aranyfény
Csillog szelíden
A reszkető...
» Szép és hű
Szép vagy, Amália, szép; de ha szép a bájos...
» Tavalyi Szerelem
Emléke visszacsillog
s olykor arcomra...
|
