|
A mélységes mély tengerek
Örvénye úgy el nem ragad,
Mint, ha szemedbe mélyedek,
Egy szédületes gondolat.
Mért üdvözíthetnél te mást,
Akárkit, csak nem engemet?!
Keresem a vigasztalást,
S ha meglelem, kétségbe ejt.
Vágyamnak, melyet érezek,
Nagysága ép a kárhozat.
Éleszti kis szél a tüzet,
De már a nagy eloltja azt.
Bár szűm sovárgja untalan,
De mert istennek lát szemem,
Hogy mondja neked ajakam:
Jövel, égj, kárhozz el velem?!
Ha bírhatnám szerelmedet!
Tudod-e már, mi volna az?
Hogy ez az egy mért nem lehet?
Mert képzelem és szent igaz,
Hogy akkor ott megáll a nap,
S - lélekzet nélkül - a világ;
Az idő még egyet sohajt,
Végsőt: "Eddig volt, nincs tovább!"
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Így, ilyen forrón
Így, ilyen forrón, nem téged...
» Az elhagyott nő
Tévedsz, ha azt hiszed: elnyelt a távol,
és...
» Én édes szerelmem
Én édes szerelmem, egyetlen egy lelkem, mi haszon...
» Most a szív
Most a szív nyugodni vágyik,
szenvedélye...
» Szerelem és játék
Bezártalak, hogy ne lássalak.
Ha látlak, megáll...
» A háromszög megoldása
A rabszolgalány Durrá szabálytalan, szeszélyes és...
» Bocsásd meg féltékenységemet
Bocsásd meg a féltékenységemet,
bocsásd meg,...
» És mikor újra megcsókoltalak
És mikor újra megcsókoltalak,
szólni se...
» Szerelmes vers
Ott fenn a habos, fodor égen a lomha nap áll...
» Oly szép, mikor…
Oly szép, mikor bús, hosszu éjszakára
A...
» Így volna szép
Gyakorta érzek
Olyan...
» Veszélyes játék
gész világ hódolt, leányka,
S te mindenkit...
» A reményhez
Vad óceánnak mély hullámain
Vergődöm én és...
» Imádság a csalásért
Valamit még szivemben tartok,
Forró, nagy hálát,...
|
