|
Eddig volt, tovább nincs,
Szerelmemnek vége.
Visszaszállt keblembe
A nyugalom, béke.
Fürdettem lelkedet
Tiszta napsugárban,
Könnyező szivemnek
Hulló harmatában.
Lerázta magáról
A sugárt, harmatot.
Földi salakjától
Meg nem tisztulhatott.
Szerelmem elszállt a
Tiszta napsugárral,
Könnyező szivemnek
Hulló harmatával.
Nem fáj már a lelkem,
Száll az ég boltjára -
Csillagnak nem lehet,
Csak csillag a párja.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Téged az én szivem soha el nem feled...
Téged az én szivem soha el nem feled,
Mégse...
» Vége
Mind kikísértük,
elment a vendég;
szavuk a...
» Ablakom
Egy időben ablakomra
Mindennap korán,
Ketten...
» Nincs már
Nincs már bennem indulat ellened,
se érted,...
» Utóhang
Mint nap derült reám
Arcád, felhőtelen...
» A sziv s a szem
A szív érez, a szem kutat,
Szép lány...
» Czidli
Dámon, hát csak elfelejted,
férjfi esküvésidet?
...
» Warum
Nincs szavam, édesem,
pedig be bőven...
» A folyón
A nő felé, kit oly nagyon szerettem
és nem...
» Harminc év után
Mi hátra volt még, elkövetkezett.
E földi...
» Halk, bánatos szökés
Halkabban daloljatok,
Északi, vándor...
|
