|
Téged az én szivem soha el nem feled,
Mégse lennék boldog soha többé veled.
Csapodárságoddal nagy sebet ejtettél,
Be nem gyógyitanád, akárhogy szeretnél.
Álmomba' se lássam gyönyörű orczádat!
Jaj, ha rám mosolyog: elfog a búbánat.
Sohajtsak, epedjek: csak maradj te távol!
Takarja be képed sürü, sötét fátyol!
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Utóhang
Mint nap derült reám
Arcád, felhőtelen...
» Czidli
Dámon, hát csak elfelejted,
férjfi esküvésidet?
...
» Árnyak az erdőn
Szavaid: a fák ezüst csengői
Bágyadtan hullnak,...
» Harminc év után
Mi hátra volt még, elkövetkezett.
E földi...
|
