|
Szép vagy, midőn elgondolkozva állsz,
S mint a hattyú meghajtod nyakadat,
Szobor, ha volnál, mondanák reád:
Ugy szült téged egy ihlett pillanat.
Szép vagy, midőn mosolygsz s előtünik
Piros kis ajkad fehér fogsora:
Ha gyöngyvirágok rózsa kelyhiből
Fakadnának, az volna ily csoda.
Szép vagy, midőn bájid dicséretét
Kiváncsi félénkséggel hallgatod,
S a boldogság szemérmes bibora
Boritja el tündéri alakod.
De legszebb: ha megbántván engemet,
Esdőn könyörgsz, hogy ne vegyem zokon,
S jóság, mosoly, félénk szemérem és
Minden bűbáj egyesül arczodon.
Oh bánts meg gyakran, sokszor engemet,
Bár fáj e szív miatta - itt van, itt...
Csak lássam és élvezzem azután
Könyörgésednek csodabájait.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Mi ez mit szívemben érzek?...
Mi ez, mit szivemben érzek,
S mit nem mondhat...
» Hervadt rózsák
Nekem e hervadt rózsák
Nem gyászról,...
» Mi vonja...
Mi vonja ugy fejed a te kis kezedre?
Tán a mik...
» Álom
Egy álmot álmodék régmúlt napokban,
Csodásan...
» Beszélgetés
Megállitottam valakit:
- Jó ember, mondd,...
» Amynt és Laura a fák között
Amynt
Laurám nyomát e zőld fák
Alatt...
» Vágy
Oh végre, végre-valahára
Itt a mosolygó...
» Olvadó jégvirág
Valami nagy, elérhetetlen szerelem
ködlik a...
» Kései vallomás
Uram, hallgasd meg könnyes asszonyod
kései,...
» Lenge szál volt...
Lenge szál volt hit- 's reményem
Az ábrándok...
» Szívemhez
Mi lelt megint
Szivem, te nyugtalan?
Ezer...
|
