|
Mesélj, mesélj, oly szépen tudsz mesélni.
Szived rokkáján aranyszálak nőnek.
Himezd ki arcát sejtelmes jövőnek.
A boldogság ezüst falához érni,
Nem nézni vissza meddő, könnyes rögre,
Csak élni, lázban együtt, mindörökre.
Meséd, ha véget ér s az aranyszálak
Ősz alkonyán halott-fakóra válnak,
Elmulni velük ne kivánkozz!
Tovább szövöm a csonka halk meséket
Örökre élni elvezetlek téged:
A boldogság ezüst falához.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Magányosan
Anyám elment a túlvilágra,
a nővérem az...
» Ketten ültek...
Ketten ültek a tavaszban,
Csupán ketten,...
» Hogyan?
Mint rózsa, ki még bimbó, halvány.
Mint alvó...
» Egy napig éltek...
Egy napig éltek szép virágaid.
A szem...
» Hajnali hársak
Arra ébredtem fel, hogy szeretlek.
Tudom, nincs...
» Egyszerű dal
Hogy engem lássál nézd meg, kedves, a kertet,
A...
» Veled Örökké...
Veled örökké! Ó mi szép,
Mily édes lesz az...
|
