|
Minek tépted össze az én hű szivemet!
Minek szórtad szét, mint a rózsalevelet!
Még összetépve is nevedet sohajtja,
Még széjjelszórva is szerelmét susogja.
Hullatsz még utána keserű könyeket.
Összeszednéd még te eltépett szivemet.
De hol találod meg ezen a világon?
Kit a szélnek szárnyán, kit a tüskeágon.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Csillagos az ég...
Csillagos az ég, szép csillagos,
Rózsafa levele...
» Népdalok a kornak
I
Úgy ég a tűz, ha lobog,
Úgy élek én, ha...
» Samariai asszony
Itt azt mondják, tisztátalan vagyok,
Ki...
» Szerelmes kiszólás
Kegyetlen bánat marja meg szivét,
Mosolygó,...
» A vár fehér asszonya
A lelkem ódon, babonás vár,
Mohos, gőgös és...
|
