|
Kezdetben tán nem is hevültünk
S mégis:
Szép, ócska, vágykódó, jó szivek,
Be nagyon közelbe kerültünk.
Szánón simulunk, hogyha fázunk
S mégis,
Ha nem is adott még sok derüt,
Áldott a mi találkozásunk.
Első titkunk fű rég benőtte
S mégis
Minden titkoknál bátrabbakat
Küld nekünk a titkok mezője.
Soká lesz a célságból cél már
S mégis
Néha úgy hajtom le a fejem,
Mint boldog, győztes bajnok a célnál.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» 21. portugál szonett - Mondd újra
Mondd, újra mondd, és még egyszer - s...
» Virágos ág ...
Virágos ág az asszony élete
tavasszal könnyű...
» Szeptember végén
Még nyílnak a völgyben a kerti virágok,
Még...
» Így volna szép
Gyakorta érzek
Olyan különös
Kimondhatatlan
Va...
» Első hó
A pelyhes áll,
Szép urfinál
Oly édes...
» Ha nem szerelmet
Ha nem szerelmet, akkor hát mit érzek?
És ha...
» Könyörgés a kedvesért
Te segítsd, Uram
bocsásd meg érte szívem...
» Az halál- és Kupídóról
Bészállván az Halál némelly fogadóba s...
» Asztmás vasárnap
A környéken harmonika,
koronként könnyel...
» Nem dicsőség...
Nem dicsőség, amiért epedve
Nyújtja szomjas...
|
