|
Tán bőröd más lehellet éri,
más száj becéz -
és árva lelkem nem kiméli
a szenvedés.
Vagy látlak szenderegni téged
más oldalán,
és forró, fojtott szavad éget
parázs gyanánt.
Nem, nem szerethetsz mást te mégsem,
te hű leszel,
magadat súlyos esküvéssel
jegyezted el.
- Miért a könny, a riadalmak,
ó, mondd, minek?
Hisz nélküled békét, nyugalmat
úgysem lelek.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» A galambok
Mondod, lány, hogy ablakodra
Kis galambok...
» Egy napig éltek...
Egy napig éltek szép virágaid.
A szem...
» Boros keserűség
Öblös mellel szeptemberbe
Vad dalokra...
» Szerelmes vers
Hiába hiába mondom: "Lesznai Anna
Több...
» Ifjú szerelem
Nem jobb gyönyörre kelni fel,
Mint űzni éjen...
» Júliához
Piros orca, piros ajkak,
Barna fürtök, barna...
» Szélmalom
Forog a szélmalom négyes vitorlája,
Hüvös esti...
» Szerelem
Hol mint kígyó, lopakodik,
bűvöl-bájol,...
|
