|
Veled vagyok, s megszűnik az idő
s változó évszak, mind egyforma szép.
Édes a hajnal friss lehellete,
ha e gyönyörű tájon hinti szét
fénykévéit, s fű, fa, gyümölcs, virág
harmattól csillog; illatos a dús föld
könnyű zápor után; édes, ha jön
a szelíd este, majd a csöndes éj
komoly madárdallal, s a tiszta hold
s kísérete, az égi ékkövek.
De sem a hajnal friss lehellete,
se a korai madárdal, se kelő nap
e gyönyörű tájon, se harmatos
fű, fa, virág, se zápor hozta illat,
sem szelíd est, se komoly madárdal
csöndes éjjel, se séta holdas úton,
se csillagfény nem édes nélküled.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Itt és most
A gyepet nézem, talán a gyepet.
Mozdul a fű....
» A mi éjszakáink
Nappali út, a mi életünk útja:
Holnapunk látjuk...
» Ne kérdezd
Ne kérdezd tőlem naponta:
szeretlek-e?
Megmárto...
» Ha megöregszel
Ha megöregszel s szürke néneként
Ott bólogatsz...
» Álmodtam?
Álmodtam?
már előző éjjel is vártál
valamely...
» Hűség aranyos kora
Most már megjött az áhitatnak
S hűségnek...
» Meg akarlak tartani
Őrjít ez a csókos valóság,
Ez a nagy...
» Őszi fecskék
Könnyü fecskék, elröpültök
Dél felé,
Bár...
|
