|
Köszöntelek, csodás barázda, kéjes
metszet két comb között, szeretők párnás
találkahelye, fürtös, duzzadt vágás,
te drága! Mit ér mélküled az élet?
Te vagy a vágy s ellenszere; négy éjjel
múlt el, s bár még mindig veled csatázom,
te adod, hogy kínzóm, a nyilas Ámor
szorongatását mind kevésbé érzem.
Vidámság, móka, izgalom, mulatság
s gyönyör, mitől a legvadabb kamaszvágy
is megpuhul - úgy illenék, hogy minden
gavallér térdre boruljon elébed
s némán imádjon, te édes, mezítlen,
ágaskodó gyertyával kezében.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Virágének Fölötted egy almafa ága,
szirmok hullanak a...
» Egy lányhoz Ha két combod közé veszed
halántékomat,...
» Vigasz Be szép,
ha tiszta szavakon keresztül
feléd a...
» Vers a lehetről és a nem lehetről A nem-lehetből, mondjad, még lehet
másképp...
» Primavéra Csak halkan járj, halkan.
A fűszálakra...
» Ódondad kérelem még valamikor ma mondd el nekem
szerelmed...
» A szökőkút Fáradt szemed, szegény szerelmem
hagyd hunyva...
» Ébredj! Az első napsugár kacagva
Szaladt a hómezőn...
» Mikor ünnepet ül... Mikor ünnepet ül
Lelkedben az öröm, vagy...
» Egyszerre lélegzetet vettem Egyszerre lélegzetet vettem,
torkom hirtelen...
» Bocsásd meg féltékenységemet Bocsásd meg a féltékenységemet,
bocsásd meg,...
» Nem vagy elhagyott Nem vagy magányos. A tengered itt
Lágy...
» Egyedül maradtam Szívem hallgat, mint a sír.
Ráfekszik az...
» Így gondolok rád... Nincs zene miről ne jutnál eszembe.
Nincs vers,...
» Tündéri éjben érkezel! Várlak reggel.
Várlak délután.
Este
fehér...
|