|
Amit szavakra bízni átall
ajkamra égeti a szád
s ütőered mély dobbanással
egy kedves titkot tudtul ád.
Riadt madárka, messze szöknél
s vállad szorítja mellemet,
a szerelem prédája lettél,
és szavad is már megremeg.
Még visszahajlik karcsu tested,
míg piros szájad csókot ad,
elért egészen már a veszted,
s még egyre őriznéd magad.
Mi úgyse mondhatunk le, érzed,
miért félsz hát, hogy adni kell?
Meg kell fizetned az egészet,
ne légy adósom semmivel.
Így félve és epedve, bárhogy,
megtelik végül a pohár.
A szép szemérem arra vár, hogy
a szerelem megölje már.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Telefon
Hallom a hangod messze, mélyből,
Egy régi...
» Szép kedvesem
Szép kedvesem alszol-e már?
Im elkongott az...
» Mikor a földön...
Mikor a földön leány születik,
Egy fiúcska...
» Kis felhő szürkéllett az ég-magasban
Kis felhő szürkéllett az ég-magasban.
Mint...
» Májusi szerelem
Rózsaszínben a barackfa.
Mint egy szép...
» Táncol a Hold
Táncol a Hold,
fehér ingben.
Kékes fényben
úsz...
» Mikor téged látlak...
Mikor téged látlak, mindig azt gondolom;
nem...
» Énekek éneke
Szép vagy, ó szerelmesem, szép! Lábadat saru...
» Fekete szem
Szép a kék szem, nem tagadom,
Én a kékre sem...
» Aniskához
Félsz tőlem, nem akarsz meg is állani kedves...
» Ámor
Erõ s erény a szerelem varázsa,
uralkodik...
|
