|
Hallom a hangod messze, mélyből,
Egy régi nyárból száll felém,
Egy mámoros és fényes éjből
Dalol, mint álom és remény.
Hallom a hangod, selyme simit,
Bársonya borzongat megint,
A szavaid, e pajkos villik
Csapata surran szivemig.
A kagyló búg, ó áldott kagyló,
Mely ily dús gyöngyöket terem,
Úgy érzem, édesbús viharzón
A tenger zeng, a végtelen.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Hódolat Máriának
Neked szentelt ifjú szívem
Minden vágyat,...
» Jöjj, Léda, megölellek
Szemed szomoru és gonosz,
Két mély gyehenna-fész...
» Új szerelem
Tavaszi szél érdes
fuvallatával arcodon...
» Legszebb...
Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
vmarianna
...
» Add a kezed
Add a kezed, így szépen, csöndesen,
Nyugodtan...
» A legszebbnek
Szép nyári éj. A parkban ültünk.
A mennybolt...
|
