|
Várom, hogy visszatérj,
szótlan szemembe nézz,
mosolyogj szomorún:
- Semmi az egész!
Semmi az egész .
Minden volt - ennyi lett!
Vezess már haza engem.
Szorítsd a kezemet.
Éjjelenként majd néha,
ha erősek leszünk,
amit remélni kellene
- arra emlékezünk.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» (ismeretlen)
Ó, NŐ! Miért van ez,
Hogy se veled, se...
» Akácvirág
Ahol járok mindenütt csak
Sűrű, édes...
» Maradjon ez...
Maradjon ez sejtelemnek,
Fél igaznak, fél...
» Álomban enyém vagy
A boldogságunk némán meghúzódott
És mi is...
» Erdőn
Nincs messze még! - Tán egy szavamra vár!
-...
» Első szerelemérzés
Ifjúságom reggelében
Szívem bút nem...
|
