|
Várom, hogy visszatérj,
szótlan szemembe nézz,
mosolyogj szomorún:
- Semmi az egész!
Semmi az egész .
Minden volt - ennyi lett!
Vezess már haza engem.
Szorítsd a kezemet.
Éjjelenként majd néha,
ha erősek leszünk,
amit remélni kellene
- arra emlékezünk.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Midőn szerelmünk...
Midőn szerelmünk nyílni kezdett,
Boldogságunknak...
» Gondolsz-e rám?
Mikor az est szellő-uszálya lebben,
S madár...
» Engesztelő ajándék
Cukrot, virágot, gyöngyöt szerettem volna hozni...
» A távolról kínzó
Most vagyok veled szemben
Először, miólta...
» Nyilvános titok
Mondanám, hogy nem vagy szép, leány,
Hogyha nem...
» Nyüzsög a boldogság
Nyüzsög a boldogság bennem,
a napfény se fér be...
|
