|
Sürgette a férfi: "Ugy-e jösz te velem?
A nagy csodaváros kapuja kitárva,
Ketten suhanunk át utcán, tereken...
Majd ránkborul, tudod, az este bűbája,
Majd hull az eső, halk, üde, tavaszi, lágy,
És ingerel, szédít, pihenni se hágy,
Száz törtszínű fény libeg a vizes úton,
Suttogva, zsibongva jő nagy sokaság,
Az illatos ködben ezer kusza vágy,
Az alkotás üdve is megszáll, óh, tudom,
Csak te velem jöjj!"
Felelt az asszony: "Én megyek, igen!
Szükséged van rám, és szeretlek, érted?
Egy kis szobánk lesz az emeleten...
Majd gyorsfőzőn csinálom az ebédet.
Aztán meséket mondok halkan, lágyan,
Ha kályhatűz lobog az esthomályban.
Égő fejedre úgy símul kezem;
Az én ujjamba' gyógyító bűbáj van,
Halk zsibbadás beszédem dallamában...
Te majd a terveidről fogsz nekem
Suttogni csendesen."
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» A rózsabimbóhoz
Nyílj ki, nyájason mosolygó
Rózsabimbó, nyílj...
» Ámor
Erõ s erény a szerelem varázsa,
uralkodik...
» Clotilde
A kökörcsin a harangláb
A kert mélyén...
» Szép kedvesem
Szép kedvesem alszol-e már?
Im elkongott az...
» Nők
Szemünkben megnézik maguk,
megnézik futtában a...
» Elég
Minden parázs
hideg hamu
minden szó
néma...
» Vadrózsa
Rózsát lát meg egy legény,
vadrózsát a...
» Hegedülnek...
Hegedülnek, szépen muzsikálnak
Jó kedve van az...
» Tünemény
Mikor először tünt elém,
drága volt, mint egy...
» Nem vagy te legszebb...
Nem vagy te legszebb a világon,
Tán oly szép...
» A bajadér
Délszaki éjnek átlátszó homálya
Enyelg a Ganges...
|
