|
„Oh leányka, hogyha szavadhoz
Csak egyszer lennél hűtelen:
A fájdalom gonosszá tenne,
S a pokol megnyilnék nekem!”
Szólott a lány: „Bár megnyithatnám
A pokol rémes ajtaját,
Venne körül a gonosz lélek…
Látnád hűségem legalább.”
És fölkeltek, s a hold fényében
Ott termett mögöttük az árny,
És nem látták: mint tombol, tánczol
Az ördög lépteik után.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Haragszom a fényes napra
Haragszom a fényes napra is már,
A mióta...
» Április
Már semmi kétség: közeleg,
Sőt itt is van a...
» Csókos redők
Májusvégi csóktól égő,
lázadozó homlokomon
szap...
» Büntetés
Tudod, mint büntetnélek,
Ha lennél hűtelen?
Úgy...
» X....... nejének
Kimondhatlan szerettelek,
De azt kitudtam...
» Bólogat az...
Bólogat az árnyas erdő, este lett.
Nem is látom...
» Ugrira
Megcsaltál, s haragom kezdett lázadni; de már...
» A szerető
Óh Lotti! Lotti, higgyed,
Édes szeretni!
Hát...
» Szomoruság az én hű szivem szerelme...
Szomoruság az én hű szivem szerelme,
Szomorufűz...
» A keserédes
A rózsa szép virágszál,
De tüske szúrdal...
» Dudorászó, régi nóta
Honnan indulsz és mikor jössz el?
Csak tudnám,...
» A búbos galamb
Egy pár galamb, férj s feleség,
Egymásban...
» A vissz'emlékező
Szerettelek; de sorsom elszakaszta.
Boldog...
|
