|
Tied ez a márciusi hóvirág
az asztalodon.
S az a lángbaszökkenő vörös ház
a láthatáron, az élet fölött.
Tied az a fekete tó,
a fákkal szegélyezett,
hová a bolyongások erdejéből
egy titkos éjjel eljutunk.
Tied a törpék hosszú menete
s az az elnyugodott óriás,
akit letakart arccal, csöndesen
magamban cipelek.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» A hív Leányka
Az én szerelmesemnek
Természetét be-szívtam.
Mi...
» Nem nevezném egyébnek
Nem nevezném egyébnek a szerelmet,
Ha e helyett...
» Sándor estéjén
Könnyeim peregnek,
Szívem majd megszakad,
Kimon...
» Kérdés
A rét szereti-e
Jobban hűs patakját,
Vagy...
» Szerelem
Utadba jön - nem is kerested.
Útjára megy -...
» Leányélet
Szép aranyideim! be szerencséltettek,
Minden...
|
