|
Minden úgy igaz, ahogy régen:
Vannak visszajáró Májusok
A Sohsem-Nyugvás szent nevében.
Rózsás köd az agyunkra úgy száll
S úgy fűt a megvadulás heve,
Mint a régi, szent kamasz-jussnál.
Olyanok s még szebbek a tervek,
Mint diák-vágyak bús korán,
Ám telt-begyübbek a szerelmek.
Mert a Májusok visszajárnak
S nem ifjú vágyé való ízük,
De ki túl van laktán a Nyárnak.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Feljöttek már
Feljöttek már a csillagok:
nyisd ki rózsám az...
» Úton
De hogy ki vagy valóban én
mégis tudom
hogy...
» Piros fonál
Az árnyékom hatalmas néger legény,
akivel...
» Levél a kedveshez késő éjjel
Nem tudok írni, bocsáss meg nekem.
A fejem zúg,...
» Bimbók
Tavaszodik. Gyönyörtől
Liheg az ébredő...
» Szerelem
Acélkék rozsban háltam,
karod volt párna fejem...
» Három hangra
Három szerelem az életem.
Semmim sincs ezen...
|
