|
Mint est homályán csermely tükörében
A gyászfüzeknek kétes árnyokát,
Mint fülemilének elhaló dalát
Távoli ligetnek hűves ernyejében:
Úgy látom én szűm félig húnyt tüzében
Első szerelmem bíbor hajnalát,
Úgy hallom első édes hangzatát
Föl-föl-rezegni keblem mély ürében.
Oh csak kevés perc kell még, és enyészik
A kétes árnyék… s a liget dala
A messze lengő szellőn elhala…
Oh csak kevés perc még, s e szív kivérzik,
Érezni megszűn kéjt és kínokat,
Sír lesz – reája több nap nem virad!
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» A fehér csönd
Karollak, vonlak s mégsem érlek el,
Itt a fehér...
» Fehér lábaid...
Fehér lábaid merre visznek téged?
Mondd meg...
» Tavaszi szeretők verse
Látod!
boldog csókjaink öröme
harsog a fák...
» A szerelemhez
Psyche bíbor kebeléből
Repülj le...
» Reggeli Séta
Fehérszínű apró felhők
Futkosnak az ég...
» Megfagy a szív, ha nem szeret
Megfagy a szív, ha nem szeret;
És ha szeret,...
» Ballada
Olyan bolondos egy történet:
Szegény fiúról,...
» Szökés
Most szököm hozzád, mikor a vágyak
Verik a...
|
