|
Világ rendül, égbolt mélyebb, éj sötétebb, szó jelentőbb - rendbe, rendbe!
Bele nem halsz ebbe a szerelembe!
Pedig úgy kellene lenni,
Szépen elköszönni és menni,
Várni: a szíved megáll-e,
Ha igen: micsoda gyönyörűség lenne az az utolsó sóhaj!...
De hogy néz-e feléd, vár-e
Fogcsikorogva lesni. Töprengeni: kár-e
Halálos sóvárgással tölteni a drága időt?
Ezt is elvégezni, azt is, ráeszmélni, hogy a szíved megint retteneteset dobban!
Este undorítón érezned magad, reggel jobban...
A szót vizsgálni, amit hallottál tegnap: tegnap ilyet hallottál, ma minőt
Kell majd hallanod? : ez kevés.
Ez a régi, bújkáló szenvedés,
Ha jól meggondolod, ilyen már volt, elmúlt, nem lett belőle semmi, nem kell!
Meghalni, ha lehet, igen! : világ rendüljön, égbolt legyen mélyebb,
éj sötétebb, szó jelentőbb - utóljára; ha nem:
untatsz ezzel az ostoba életeddel!
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Az életből
Kis csendes házban, a falun kivűl,
Szegény agg...
» Álom
Álmomba', halld, szép kedvesem,
Ravatalon...
» Haladt...
Haladt és partot ért a sajka,
Kiszáll a vándor...
» Ne gyónj nekem, minek gyónnál!...
Ne gyónj nekem, minek gyónnál!
Álnokabb vagy a...
» Az első csók
Jár a szellő édesen susogva,
Vágy, szerelem...
» Nyári hajnal
Becsuktam a könyvedet, nincs tovább.
Az álom...
» Szerelem
Hol mint kígyó, lopakodik,
bűvöl-bájol,...
» Talán
A kert tavaszló
S örömre int;
Mégsem...
|
