|
Szeretnék átölelni ma egy embert,
Ki olyan árva s vágyak özvegye,
Mint jómagam, s kit a tavasz sziven vert,
S kondor haján kopog az ősz jege,
Kinek ha volt is pirosbetűs napja,
Tintát hozzá véréből szűrt a Sors,
Vén bánatok fia és újak apja,
Csöndes tűnődés lankadt léptü papja,
Örülni lassú, és csüggedni gyors
Kit nemessé emelt a föld porából
Sok ritka szenvedés, de nem kevély
Kitűnni a törpék sekély sorából,
És címere egy hervadt falevél,
Ha kővel dobták, szívét dobta vissza,
Ha szívvel dobták, halkan énekelt
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Bűvös, szép őszi ég vagy
Bűvös, szép őszi ég vagy, tündöklés, rózsaszirom....
» Pók-románc
Pók-korában jól ismertem
kegyedet.
Lenge háló...
» Vilma könyvéből
Kedves kisasszony, mondok valamit:
e szó:...
» A' Csere
A' csintalan leányok
Szünetlenűl perelnek
Rám,...
» Szerelem
Emlékszel-e még erre? Lángoló fejjel,
lángoló...
» Hiába hideg a Hold
Hiába hideg a Hold. Egyszer
A mi óránk ütött
S...
» A liljomok rondója
A liljomokba ritka mámor:
fehérek, kényesek,...
|
