|
Ha látom, galambom,
Kendődet lobogni:
Ugy elkezd a szivem
Sebesen dobogni.
Lobogj, kendő, lobogj!
Dobogtasd szivemet!
Dobogtasd halálig!
A rózsám nem szeret.
Hűségem de sokszor
A szememre hánytad!
Azt mondod, galambom,
Mit járok utánad!
Parancsolj hát, ha tudsz,
Az én hű szivemnek -
Te nap vagy, én felhő,
Szomorun követlek.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Elejtetted a napot
Rád gondoltam délután,
Fönn az arany nap...
» Szemrehányás a tengernek
Vagy adtál volna viharos erőt
Mely mólót...
» Csillagos éj
Szeretnek.
Óh milyen könnyű a világ!
A...
» Vágyakozás a jelenre
Egy bizonyos pillanatban azt gondolta a...
» Minek szaladtok el...
Minek szaladtok el, ti szépek?
Te pillanat, te...
» Szerelem és barátság
A szerelem, Lidikém, ollyan, mint reggel az...
» A Halál-árok titka
Iszapos, mély, fekete árok
A Halál-árok.
Oda...
» Piano
Most olyan szép vagy és én érzem,
hogy talán...
|
