|
A tenyered forró, Meám,
fölforr a könnyem, ha ráejtem.
Forró tenyérrel jössz felém
a hideg szélben, dermedetten.
Nyujtod, adod a tenyered;
elringat két reszkető szárnyad.
Egykor ily puha kenyeret
adott anyám. Szeresd anyámat!
Ti ketten vagytok asszonyok,
remegők, gyávák, gyásszal szépek;
beteg mosollyal zokogók,
ha büszke ínnal félrelépek.
Enyémek vagytok. Rajtatok
minden melegség értem árad.
Ti két szép, szent Szomorúság!
Ti két szép szentkép. Két imádat!
Anyám kenyerét álmodom
s elbujok forró tenyeredbe.
S belopom anyám bús kezét
a te bús, hideg kenyeredbe.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» A levél
Hétfő. – Ez a nap elveszett:
Nem kaptam...
» Bűvölő
Tavaszi éjszakán gondolj reám
és nyári éjszakán...
» Ha én kedvesemről gondolkodom
Ha én kedvesemről gondolkodom,
Egy-egy virág...
» Várakozás
Elfelejtem hol vagyok,
Valakire várok,
Csukott...
» Titoktartás
Szived mélyébe rejtsd szerelmi
Gyönyöröd,...
» Mit hozott?
Mit hozott az öreg póstás?
rózsaszinű...
» Útban a kedveshez
Híd, le ne törj; nagyon remegsz!
Szirt, rám ne...
» Virág
André Derainnek
Ott hová belibbenni...
» Rádgondolva
Nyitott ajtajú börtönben járok
Elmenni hozzád...
» Valami nagy...
Valami nagy, mély szerelem hiányzik,
Valami...
» Hol vagy, édes rózsám? Nem hallod-e, hivlak...
Hol vagy, édes rózsám? Nem hallod-e, hivlak,
Fel...
|
