|
Tudod mit? Nem védekezem.
Nincs rád időm.
Hazudj, ravaszkodj, őrjöngj. Mit tegyek?
Átnézek rajtad, mint a levegőn.
Elég volt annyi éven át remélni
és várni kiméletesen;
már nem kiméllek: nem is figyelek rád.
Vállallak, és léted megszüntetem.
Ha barát akarsz lenni, elfogadlak,
de kibírlak, mint bármi mást:
úgy néztelek, mint elmult örömöt,
nézlek majd, mint egy sorscsapást.
Téged csak a magad fájdalma izgat,
ma is csak a dühödnek élsz;
nincs rád időm. Majd beszélgetünk ujra,
egyszer, talán, ha észretérsz.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Szakíts, feledj!
Ha van lelked a szakításhoz,
Ha van erőd a...
» Nem adom vissza
Visszaadok én mindent,
Ha visszaadni lehet.
De...
» (ismeretlen)
Volt egyszer egy mese,nem mondtuk el végig,
nem...
» Ki viszi át a szerelmet
Létem ha végleg lemerűlt
ki imád...
» Szívek messze egymástól
Valahol egy bús sóhaj szállt el
S most lelkemen...
» Szívpalota titka
Minden szívnek van egy csodakertje,
a kert...
» Vállad akasztófáján
Vállad akasztófáján lóg a testem,
szemed...
» Szonett egy színésznőhöz
A perzsa rabnőt pompásan játszottad:
rabszolgád...
» Meddő órán
Magam vagyok.
Nagyon.
Kicsordul a...
|
