|
Messze tűnő szürke ködkép
már a boldogság nekem,
csak egy csillagon időz még
sóvárgó tekintetem,
ám e játszi látomás
csillagfény csak, semmi más.
Ó, ha hosszú, síri álom
éjszakája szállna rád:
könnyel úgy borítna gyászom,
hogy szívemben élj tovább -
ám te tündökölsz, te nem
vagy halott, csak énnekem.
Édest éhező szerelmünk
Emma, végetérhetett?
S ami így, örökre eltűnt:
szerelem volt, azt hiszed?
Égi láng-e, mondd, amely
földi módon hamvad el?
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Várlak
Egyre várlak. Harmatos a gyep,
Nagy fák is...
» Ma még
Egymástól messze ébren álmodunk.
Ez már...
» A névtelen kedvesnek
Azt mondtad, eljössz s nem vagy itt,
nincs...
» Szívem, eszem
Ama diós tanyából
Egy kis vidor leányka
A...
» Játék szerelmesemmel
A környéken harmonika
koronként könnyel...
» Kérdezd: szeretlek-e?
Kérdezd: szeretlek-e? s megmondom én,...
» Tévedsz
Tévedsz, hogyha azt hiszed a szerelem csak...
» A rózsabimbóhoz
Nyílj ki, nyájason mosolygó
Rózsabimbó, nyílj...
» Így volna szép
Gyakorta érzek
Olyan különös
Kimondhatatlan
Va...
|
