Akarlak, szeretlek, kellesz nekem,
dacos, síró szived csupa vad szerelem,
csupa vágy, csupa láng, csupa konok erő,
már lankad az ész, a védekező.
Félelem? távolság? mit jelent?
mindig több, több éhséget teremt,
hiszen elpusztulunk így te meg én
két árva, fuldokló, néma, szegény!
Akarlak, szeretlek, rég elég
titok és várás és szenvedés,
boruljunk össze, mellre mell-
két fáklya szivünk hadd lobbanjon el!
Hasitó villám szívemen át,
feszül és tágul az egész világ,
szük abroncsok a sarkkörök,
kicsap a tenger s a szent ködök
ragyogva befödnek, vihar és láng:
együtt világok várnak ránk!
Együtt- vagy halál és pusztulás
szerelem-szerelem, fényvarázs.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Zsóknak Nem kell nékem senki fiának tetszése
Csak a te...
» A viaszbaba Sovány, kicsiny volt nem magaska,
Füle helyén...
» Jó érezni Jó érezni azt, hogy szeretlek
nagyon és...
» Tiszta szerelem Oly jó szeretni Téged
lengsz, mint illatos...
» Férfi sorsa A nő. Igaz. És én sem tagadom,
De ez a sors...
» Ábránd nélkül Garçon-koromban azt ígértem:
Elviszlek túl a...
» Kedvesemhez Emlékjelűl: hogy hívedet
Feledni nem...
» Szeretlek én, szeretlek téged Szeretlek én, szeretlek téged,
Kedves kis...
» És mégis megvártalak Te még nem indultál el útnak
S engem űzött az...
|