|
Már nincs semmim, amit Néked adhatok!
Koldus vagyok, kifosztott, sápadt,
Bús asszony, könnyekkel megáldott.
Ami szép volt bennem: álmokat, vágyat
Neked adtam. Mit adhatok még?
A lelkem bongott, mint sokhúrú hárfa,
És nem zengett mást, csak a Te dalod.
A testem első, vágyó rezdülése
Téged kívánt, a Te ölelő karod,
Tiéd lettem. Mit adhatok még?
Az ajkamról a sok remegő csókot
Lecsókoltad. Ó, nem sajnálom.
Én kacagós, játékos kedvem,
Én sokszirmú égő virágom, álmom
Mind elvetted. Mit adhatok még?
Szívemből kinyílt egy gyönyörű bimbó,
Lüktető élet, pici magzatom,
Az én utolsó drága kincsem,
A lelkem lelke, drága hajnalom,
Neked adtam. Mit adhatok még?
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Őszülő erdők rettegése
Őszülő erdők rettegése,
Gyásza van a szivemben,...
» Volt nekem egy szép csillagom...
Volt nekem egy szép csillagom,
De lehullott a...
» A multért
Amikor én rajongó vággyal
Követlek, várlak...
» Az elválók
Menni fogunk, te öröm s boldog szerelemnek...
» A tihanyi Templom-hegyen
Mennyi ég! Mennyi kék! Zöld! Mennyi
Balaton,...
» Hiába hideg a Hold
Hiába hideg a Hold. Egyszer
A mi óránk ütött
S...
» Múzsa
Mintha egy hajszálon függne az élet,
úgy várom...
» Könyörgés
Egy tenyérből másikba. Billeg
le-fel a fél...
» Butter Flórián
Bazsarózsa-lugasban
ült a jó leány,
oldalánál...
» A múzsához
Végzetes-vigasztalan halálok
Híradása titkos...
» Búcsú B...től
Mégysz édesem, ah de elfeledni
Nem fogsz te,...
» Coronatio
Annának víg bukását, könnyű vesztét
Jelentik...
|
