|
Jól hallottam? Azt mondtad, hogy szeretsz?
Csak nem gondolod, hogy elhiszem?
Szeretnél? Ó, ó! De hiszen
Már el is köszönsz. Az idő leint
És én magam leszek megint.
Megint magam hajózom
Hullámzó tündértómon,
Tengerszemén a szerelemnek,
Mely kicsiny, de mély
S mélyében leskel a veszély,
Ha jő az éj s a szél beszél;
Szeretsz? De én megint magam vagyok
S mint elhagyott halott
Kit senki, senki nem virraszt
Fölérez, éled újra bennem
Szerelmem;
Sikong és te nem hallod azt.
Nem hallod azt se meg soha
Mikor szólítlak, hívlak, vágylak,
Nevedtől hangos a szoba
Ahol a sóhajtásaim tanyáznak.
Szeretsz, azt mondod? De lásd
Álmomba se kísérsz el
Múlt éjjel megcsókoltuk egymást
S te erre sem emlékszel.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Mért hagytál el, hogyha kívánsz
Igaz-e, hogy érezlek most is,
amikor messzire...
» (ismeretlen)
Néha rám gondolsz és tudod, hogy messze vagyok....
» Koldus
Örökre látlak szépség-verte szemmel
- Ó bús...
» Szerenád
A kormos égből lágy fehérség
szitálja le ezüst...
» Első csók
Szenvedtem érted,
Szép kedvesem,
Sokat...
» A magány
Egy erős szellem terjesztette szét
A hegyek...
» Agglegény-nóta
Azt se tudom, mit csinálok,
Ugy meguntam a...
» Száz alakba
Száz alakba öltözik szerelmem,
Száz alakban...
» Siralmas
Csak a szép szemedet tudnám elfeledni,
minden...
» Kapcsolatok
Templom a természet: élő oszlopai
időnkint...
» Vágy
Minden atomra fény szitál;
Az égbolt...
» Elmúlt a nyár
Elmúlt a nyár, elmúlt az ősz…
És messze még a...
|
