|
Várok, hogyha váratsz, megyek, ha terelsz,
maradék szemérmem némasága ez,
úgyse hallanád meg, hangot ha adok,
sűrü panaszommal jobb ha hallgatok.
Tűrök és törődöm engedékenyen:
mint Izsák az atyját, én se kérdezem,
mivégre sanyargatsz, teszem szótalan,
szófogadó szolga, ami hátra van.
Keserüségemre úgy sincs felelet:
minek adtál ennem, ha nem eleget?
miért vakitottál annyi nappalon,
ha már ragyogásod nem lehet napom?
Halálom után majd örök öleden,
fölpanaszlom akkor, mit tettél velem,
karjaid közt végre kisírom magam,
csillapíthatatlan sírok hangosan!
Sohase szerettél, nem volt pillanat,
ennem is ha adtál, soha magadat,
örökkön-örökké sírok amiért
annyit dideregtem érted, magamért!
Végeérhetetlen zokogok veled,
ahogy szoritásod egyre hevesebb,
ahogy ölelésem egyre szorosabb,
egyre boldogabb és boldogtalanabb.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Így volt
Zuhantál és elkaptalak,
ruhád csücskénél és a...
» Hiszek neked
Szerettél mást is.
Sosem tagadtad.
Jobban mint...
» Mikor ünnepet ül
Mikor ünnepet ül
Lelkedben az öröm, vagy...
» A kimondhatatlan
A szived majdnem megszakad,
szólnál, de szavad...
» Egy szó
Ha a megsértett szenvedély
Szivemben föl nem...
» Vallomás
Ideges vagyok, komisz, elégedetlen,
féltékeny...
» Menj és ne érints...
Menj és ne érints, kérve kérlek,
És meg ne...
» Primavéra
Csak halkan járj, halkan.
A fűszálakra...
» Ködös este
Köd előttem, köd utánam...
Láthatatlan...
» A kertész
Ha jössz, válassz ilyen napot,
sárga, piros...
» Léda ajkai között
Az ajkaid közt rejtőznék el,
De a szemeid reám...
» Gyönyörű, gyönyörű
Hátam mögött - szívem is hallja -
törik az őszi...
» Csalóka álom
Harmatos fűben gyöngyöt láttam,
Álmomban újra...
» Ideál
Hón szeretlek képzelet leánya,
Bár valód miként...
|
