|
Létem ha végleg lemerűlt
ki imád tücsök-hegedűt?
Lángot ki lehel deres ágra?
Ki feszül föl a szivárványra?
Lágy hantu mezővé a szikla-
csípőket ki öleli sírva?
Ki becéz falban megeredt
hajakat, verőereket?
S dúlt hiteknek kicsoda állít
káromkodásból katedrálist?
Létem ha végleg lemerűlt,
ki rettenti a keselyűt!
S ki viszi át fogában tartva
a Szerelmet a túlsó partra!
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Az első szerelem
Szívem zsenge szerelmeit
El nem törli tehát a...
» Szonett Dianához
Pokolban élni s bírni az eget,
örvendeni a...
» Metamorfózis
Midőn a lányka csak menyasszony,
Még csupa...
» Úgy tudlak Téged
Nem rejtőzhetsz el már előlem,
nem menekülhetsz....
» Tedd meg
Szemrehányóan két nagy szem néz rám,
Erőtlen...
» Versek
De kár, hogy most megy el!
Mikor a dunaparti...
» Így szaladsz karjaimba
Két szegény karomat kinyujtom
Száz mértföldre....
|
